Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Szürke felhők borították aznap az eget, az idő kérlelhetetlenül esőbe hajlott. Rahn idegesen dobolt az ujjaival a kormányon, amíg a piros lámpánál várakozott. Nem került nagy erőfeszítésébe kideríteni, hogy Enna valóban a tanulmányi rendszerben nyilvántartott levelezési címén lakott. A férfi a reggel megtartott órája után rögvest autóba ült és elindult abba az egyetemhez közeli utcába. Remélte is meg nem is, hogy otthon találja a lányt.

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Gref nem szólt senkinek. Úgy tett, mintha soha nem járt volna azon a már estébe hajló késő délutánon a kollégája szobájában. Ennán és rajta kívül senki nem tudta, mi történt ott, Lathrt pedig egyszerűen csak eltűntként keresték a hatóságok. Talán megérdemelte a férfi a sorsát. Mindenesetre Gref és ő különösebben sosem kedvelték egymást, de nem is nagyon zavarták egymás köreit. Az azonban nem hagyta nyugodni a férfit, ami Ennával történt. Mégis mi lett belőle? Devan tette volna vele? Abszurd volt az egész történet, ám a saját szemével látta, hogy a lány igazat beszélt.

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

A lány egész testében remegett, a szeme égett a sírástól, a nagyajkai és a hüvelye sajogtak attól, amit Lathr tett vele. Ingatag léptekkel igyekezett minél messzebb a férfitól. Tudta, hogy óriásit hibázott. Azt akarta, hogy valaki ott és akkor meghaljon, vagy legalább életveszélyesen megsérüljön. De ehelyett minden ugyanúgy maradt, mint volt, kivéve, hogy magára haragította a tanárt, aki ahelyett, hogy feletette volna a fekete bestiákkal, inkább brutálisan megerőszakolta. És valószínűleg még többször is meg fogja tenni, hiszen elengedte, nem ölte meg, csak kiélvezte a szenvedését.

Hm... rég kérdezősködtem, most meg én is pont ezen gondolkodtam, úgyhogy megkérdezem tőletek is.

Ti mit szerettek jobban? Ha boldog véget ér egy történet, vagy ha nem?

Bevallom, hogy én erre nem igazán tudok válaszolni. Láttam/olvastam már boldog befejezést nem is egyet, ami nem igazán jött be, de sok felkavaró befejezés szintén nem tetszett. Olyankor úgy gondolom, hogy én ennél jobbat tudok... utána meg rájövök, hogy a nagy francokat. :)

Ha nem találsz megfelelő választ, írj egyet kommentben. :)

-------
Update 02.03.: Na, erre az elsöprő többségre nem számítottam. :D
(A jelenlegi állás szerint 16 a jó befejezés, 3 a felkavaró, 5 pedig a mindegy.)
Ezek után fog csak igazán feszélyezni, ha valaminek épp nem jó befejezést szánok...

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Enna nem aludt jól azon az éjjelen. Újra és újra felriadt, alig várta már, hogy felkeljen végre odakint a nap. Mikor aztán a hajnal fényei lassanként az égre kúsztak, kimászott az ágyból és készülődni kezdett. Bár félt attól, ami aznap várt rá, mégsem érezte igazán, hogy valóban meg fog történni. Úgy tűnt, mintha csupán egy abszurd álomban rekedt volna, amiből lassanként felébred. Azonban minden olyan fenemód valóságos volt. Miután begombolta a nadrágját, az asztalra pillantott, ahová az előző nap lenyúlt kulcsot tette. Nem bírta kiverni a fejéből Grefet.

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Enna próbált nem tudomást venni arról, ahogy Nisha a kávéja mögül bámulta.
– Hova mész? – szegezte aztán neki a kérdést a szőke lány.
– Az egyetemre. Hova mennék? – felelte Enna, miközben feszülten bűvölte a forralóban melegedő vizet.
– Nem tudom – vont vállat Nisha.
– Mit akarsz? – fordult ekkor felé Enna.
– Figyelj... tudom, hogy voltak összezördüléseink... de ha segítség kell, szólj!
Enna azonban nem reagált.
– Komolyan mondom!
– Kösz, de... – rázta a fejét, viszont Nisha nem hagyta, hogy befejezze.
– Látom, hogy valami nagy bajban vagy.
– Nyakig – hagyta jóvá Enna megtörten. – Te viszont maradj ki belőle!

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

A szél sebesen kergette az égen a felhőket az őszi napsütésben. Enna sóvárogva bámult ki a sötétítőfüggönyök közti résen a teremből. Rettenetesen érezte magát, gyenge és erőtlen volt, a keze szinte remegett és fullasztónak hatott számára a helyiségben rekedt meleg levegő. Két napja annak, hogy Lathr valamelyik átkozott pókja megmarta a vállát, ami azóta is sajgott, lüktetett és ijesztően elszíneződött a csípés helyén. A lány kezdeti magas láza már csupán elviselhető hőemelkedéssé enyhült, ám olykor egy-két órára még mindig az egekbe szökött, egészen kimerítve őt. Enna maga sem tudta, mit keresett ilyen állapotban az egyetemen, de egyszerűen nem akart hiányozni a gyakorlatokról, hiszen így a legegyszerűbb, így nem lesz gondja később. Azonban hamar megbánta, hogy bevonszolta magát Gref órájára.

Nem nagy dolog, de mától elvileg az inspiredbyfantasy.hu címről is elérhető a blogom.
(Életem első saját magam számára regisztrált domainje... Haha, ezt is megértem. :D)

És rég kíváncsiskodtam már, ezért most fogok. :)

Tudom, hogy valójában nincs olyan, hogy "klasszik" fantasy, de szerintem mindenki érti, miről van szó.

Ja, és ez nem igényfelmérés, mert úgyis azt írok, ami épp jön. :) Még csak nem is azt, amit akarok. :D

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Enna szemhéja riadtan pattant fel. A lány nem tudta, hol van, sötét volt körülötte, ő pedig a hűvös földön ült és a háta mögött is kellemetlen hideg áradt a csempékből. Lassan megmozdította elgémberedett tagjait, majd a falnak támaszkodva feltápászkodott. Mire kitisztult a feje, rájött, hogy az egyetem egyik mosdójában tért magához. Nem emlékezett rá, hogyan került oda, talán rosszul lett az órák után, talán Lathrnál járt és azután. Az ablakon bejutó kevéske fényben megkereste a villanykapcsolót az ajtó mellett, és pillanatokon belül sárga fényben úszott a helyiség. Így már tökéletesen tudta, hol is van. Azon az átkozott első emeleten, ahol Lathr szobája is található. Talán tényleg nála járt. Úgy nem is lenne meglepő, ha utána rosszul lett, ki tudja, mi történt vele.

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Meleg gőz telítette el a fürdőszoba levegőjét. Lecsapódott a tükörre, teljesen elhomályosítva azt, és minden benti tárgy felületét is nedvessé téve. Enna vagy fél órája folyatta már magára a kádban ülve az egyre forróbb vizet. Mire hazaért, egészen átfagyott a hűvös, őszi esőtől, és a férfi nyomait is el akarta tüntetni magáról. Ruhái a mosógépben hánykolódtak, ő pedig lábait felhúzva kuporgott a zuhany alatt és reménykedett benne, hogy a víz csobogása lassan a fejéből is kimossa a friss emlékeket.

Figyelmeztetés: A sorozat enyhébb horrorba hajlik az események előrehaladtával. Szexuális erőszak és gyilkosság is előfordul benne. Arachnofóbiában szenvedőknek nem ajánlom.

Délután háromnegyed ötöt mutatott az óra az előadó falán. A sokat használt projektor által vetített halovány képek nem sokakat kötöttek már le aznap. A hátsó sorokban jókedvű cseverészés folyt, a terem elejében pedig inkább bágyadtan támasztották a fejüket azok, akiknek reggel túl korán kezdődött a nap, vagy elfelejtették a délutáni kávéjukat magukhoz venni.

Enna lapos pislogások közepette próbált koncentrálni. Az előadások ébresztette világmegváltó gondolatai ezúttal szunnyadtak, a tananyagban semmi igazán érdekfeszítőt nem talált. Hiába tudta, hogy ha figyel, kevesebbet kell később tanulnia, mégsem motiválta eléggé a dolog. Inkább azt bámulta, ahogy a tanár olykor megpörgeti két ujja között a projektor távirányítóját, és közben azon morfondírozott, hogy vajon mikor ejti le, hogy aztán darabjai hulljon.

Másnap reggel Víla kótyagos fejjel ébredt. Nehezen mozdult, remegett keze-lába, amikor megpróbálta ülő helyzetbe tolni magát, így inkább fekve maradt. Ahogy lehunyta a szemét, a különös álomképek hirtelen újra magukba szippantották, alig engedve visszatérni az ébrenlétbe.
– Ébredj – rázta meg ekkor finoman a vállát valaki.
Zragra esett a pillantása, de a valóság hamar összefolyt előtte és már nem tudta elkülöníteni a krauk körvonalait a barlang falától. Fájdalmasan felnyögött, mikor fejébe éles fájdalom hasított.
– Ülj fel – próbálta támogatni a hátát a férfi.
– Tessék – nyújtott ekkor felé Kalgran valamilyen összezúzott gyökeret. – Rágd, amíg érzed az ízét! Jobban leszel tőle.

Ötszázadik esztendeje már, hogy a Krawin hegyein túl eltűnt a szárazföld és a magas, kopár sziklák lábát sós víz kezdte nyaldosni. A tengerben apró szigetekként maradtak meg a terület magasabb részei. A messzi távolban azonban, ahová már az emberi szem el nem látott, ott terpeszkedett a legnagyobb sziget a maga dombjaival, síkságaival, erdeivel, tisztásaival és két falujával. Meg egy krauk sereggel. Talán kéttucatnyian lehettek a félig ember, félig szörnyeteg, halhatatlan harcosok, akik ott rekedtek, mikor megmozdult a föld. Nem barátkoztak a falusiakkal, inkább a közeli domboknál telepedtek le és a megszokott, törzsi életet választották.

Ar-Dru szigetének – ahogy a két falu nevének kezdetét összevonva nevezték – nem volt kapcsolata a környező világgal. A tengert, ami körülvette, a rengeteg zátony és a kiszámíthatatlan áramlatok hajózhatatlanná tették. Néhány szerencsétlen, kezdeti próbálkozás után a sziget minden lakója belátta, hogy felesleges nekivágni a zöldes víztömegnek, hiszen nem jutnak messzire – se élve, se halva. Így hát megtanultak boldogulni egymagukban, a világ többi részétől elzártan.

Lesz új történet... belátható időn belül. :D
Valamikor a hét vége felé számítsatok rá. Ha addigra mégsem készülne el, akkor majd a jövő hét elejére. És most kicsit beleragadtam az előző fantasy hangulatába, szóval ez is olyasmi lesz.

Update 09.02.: Végül két részre szedem a sztorit. Az első belőle már készen van, de hétfőnél előbb nem teszem fel. (Kell egy kis idő, hogy pihentessem, aztán alaposan átolvassam.) A második fele is hamarosan készen lesz. Pár nappal később az is felkerül majd.

Három napja, hogy elhagytuk a síkságot és az Irden hármas vonulatának kellemes árnyékot adó erdeiben haladtunk tovább észak felé. A lányom lelkesen mászta a zömök fákat, amiknek az alsóbb ágai olyan vastagon terpeszkedtek alig fejmagasságban, hogy akár egy felnőtt is kényelmesen végignyúlhatott rajtuk. Én majdnem derékig gázoltam a mélyzöld fűtengerben. Minden más táj erdőségeiben szokatlan lett volna az ilyen magas aljnövényzet, még akkor is, ha a fák lombkoronája nem záródott és rengeteg fényt engedett át, ám ez itt a természetesnél is természetesebb volt. Emberemlékezet óta magas füvek borították a hegység lábánál elterülő rengeteg alulsó szintjeit.